Óbendzsófix, műanyag gumicumi, labdaiskola, pattintós-rácsapós karkötő. Ezek megvannak (az emlékeid között)? Akkor egykorúak vagyunk! A 90-es évekelején voltunk kisiskolások, mint a Mindenki karakterei is.
Nagyon tetszett az Oszkár-díjas magyar kisfilm. Nemcsak a történet, a zene, koreográfia, színészi alakítások, de korszak ábrázolás is. Szinte hihetetlen, mennyi minden fér bele fél órába ... művészi tömörséggel.
Nézem a filmet, és úgy érzem, összekacsintunk az alkotókkal.
Mert elég egy-két mozzanat, és máris megelevenedik egy korszak. Nekünk, akik a Mindenki cselekményének idején tanultunk írni-olvasni, közös emlékünk a megannyi tapsikolós játék és mondóka,a rácsapós karkötő, a sakktábla-mintás folyosókövezet és a vastag bársonyhajgumis lófarok.
Az eltűnt idő nyomában
Merüljünk el a nosztalgiázásban! Milyen emlékfolyam-fakasztókat láttam a filmben? (Meglepően sokat a 25 percben!) A cselekményt tagoló szüneti udvari életképek (ha úgy tetszik klipek) halmozzák ezeket a korszakfestő motívumokat. Szerintem ezek a pörgős részek zseniálisak! Ügyes ritmusváltások a cselekmény folyamában: minden gyorsabb, sűrűbb ilyenkor. Több szereplő, több mozgás, mozgó kameraképek, gyorsabb váltások, halandzsa - mondóka a zene, udvar a helyszín - ez a gyerekek világa! És mégis hozzátesz a két klip is a cselekményhez: elmondják, hogy Zsófi és Liza összebarátkoztak illetve azt, hogy a két lány hogyan és milyen lelkesedéssel avatja be a többieket a tervbe. Ez a két rész rengeteg emléket idézett alsós koromból.
Mindenki ezt csinálta a szünetben
Nálunk még ezek is "menők" voltak: Azt hiszem, az elkövetkezendő hetekben rengeteg halandzsa mondókát, tapsikolást, ugrókötelezést gumizást tanítok majd a gyermekeimnek. Jó felidézni ezeket az emlékeket!
Köszönöm a stábnak a jó filmet! További sok-sok sikert kívánok!
Kárpáti Ági
Commentaires